Óriásit fordult a világ egy év alatt: „vadidegen” edzővel lehet újra bajnok a BL-győztes sztárklub

Katasztrofálisan alakult az előző idénye Hollandia legsikeresebb klubjának, az Ajaxnak. A négyszeres BEK- és BL-győztes amszterdami gárda a bajnokságban az ötödik helyen végzett, ami az 1999–2000-es kiírás óta a leggyengébb eredménye volt, a Holland Kupában már a második fordulóban kiesett egy amatőr csapattal (USV Hercules) szemben, míg a harmadik számú nemzetközi kupasorozatban, a Konferencia-ligában a nyolcaddöntő jelentette számára a végállomást az angol Aston Villa ellen.

Egyértelmű volt, hogy valamin vagy valamit változtatni kell, és a vezetőség merészet húzott: 

Farioli az európai topfutball követőinek számára ekkor még valószínűleg teljesen ismeretlen volt, pedig az ajánlólevele egyáltalán nem volt rossz (különben vélhetően nem is figyeltek volna fel a munkásságára Amszterdamban): a Nice-szel az ötödik helyen zárt a francia bajnokságban (megelőzve többek között a Lyont és a Marseille-t is), úgy, hogy csapata 34 mérkőzésen csupán 29 gólt kapott. Az Ajaxnál azt remélték, hogy az olasz tréner náluk is hasonlóan masszív és stabil együttest tud felépíteni, de tisztában voltak vele, hogy ez időbe telhet, ezért erre az évadra még csak azt a célt fogalmazták meg Farioli felé, hogy a csapat kerüljön vissza az első háromba a holland élvonalban, ami Bajnokok Ligája-indulást érne.

Nos, úgy tűnik, az olasz szakvezető teljesíti az elvárásokat, sőt messze túl is szárnyalja azokat.

Az Ajax tizenöt forduló után az éllovas PSV-től kilenc ponttal lemaradva még csak a tabella harmadik helyén állt, december közepe óta azonban szárnyal: az azóta lejátszott 12 bajnoki mérkőzéséből 11-et megnyert (és egy döntetlent játszott), köztük a múlt hétvégén az eindhoveni gárda elleni idegenbeli rangadót is (2–0), így most már neki van kilencpontos előnye az élen a címvédővel szemben, és az Opta szuperszámítógépe szerint 97 százalékos valószínűséggel meg is nyeri majd a bajnokságot.

A MÚLT VASÁRNAPI PSV–AJAX (0–2) MECCS ÖSSZEFOGLALÓJA

De mi a titok?

Amikor Farioli megérkezett az Ajaxhoz, hamar felismerte, hogy a játékosoknak gyenge az erőnléte – derül ki a theanalyst.com cikkéből. Ezt gyorsan orvosolnia kellett, mert a csapat számára már július 25-én megkezdődött a szezon a Vojvodina elleni Európa-liga-selejtezővel, ám ezzel párhuzamosan arra is figyelnie kellett, hogy minimálisra csökkentse a sérülések számát, amit a kerettagok állandó rotációjával kívánt elérni: a vezetőedző minden sorozatot figyelembe véve 39 futballistát küldött már pályára ebben az évadban, csak a bajnokságban 37-et, ami abszolút rekord az Eredivisie történetében.

Farioli első meccse az Ajax kispadján

Farioli a holland sajtóban rengeteg kritikát kapott azért, hogy lemondott a „totális futballról”, ezzel tulajdonképpen szembement az Ajax tradícióival, de a vezetőség tudhatta, mit vállal, amikor őt nevezte ki a vezetőedzői posztra. Az olasz szakember felmérte, hogy a jelenlegi Ajaxban nincsenek olyan „pengés” játékosok, mint a Dusan Tadics, Hakim Zijes és Frenkie de Jong nevével fémjelzett, a 2018–2019-es Bajnokok Ligája-idényben elődöntőig jutó együttesben (olyanok meg pláne, mint a ’70-es, ’80-as, ’90-es években…), ezért nem a labdabirtokláson alapuló attraktív támadójátékra, hanem sokkal inkább a védőmunkára fekteti a hangsúlyt (az amszterdamiak a mostani idényben a bajnoki meccseken átlagosan csak 57,6 százalékban birtokolják a labdát, ami a legalacsonyabb mutató a 2015–2016-os kiírás óta). 

Így aztán könnyen lehet, hogy az Ajax az elmúlt tizenegy év legkevesebb gólt szerző bajnokcsapata lesz Hollandiában (most jár 57-nél, a 2013–2014-es szezonban 69-cel lett első), viszont a védekezését össze sem lehet hasonlítani az előző idényével, mely során 34 meccsen összesen 61 gólt kapott (ez a második legtöbb a klub történetében), míg most az első 27 fordulóban csak 20 alkalommal (az elmúlt 12 találkozón csupán négyszer) vették be az ellenfelek a kapuját.

Farioli érdemei közé sorolható az is, hogy a klub első csapatánál a harmadik idényét töltő, a holland felnőttválogatottban eddig ötször szereplő Kenneth Taylor az ő kezei alatt teljesedett ki és jutott már el 14 gólig ebben a kiírásban, ami egyéni csúcs a pályafutásában. És nyilván az sem véletlen, hogy az Ajax csapatkapitánya, Jordan Henderson is most került vissza az angol válogatottba másfél év után, vele a kezdő tizenegyében az amszterdami alakulat még veretlen ebben a bajnokságban (11 győzelem és 4 döntetlen a mérleg).

Mindezek mellett azonban Farioli munkájában az a legimponálóbb, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a játékoskerettel dolgozik, melynek erejéből a legutóbb csak az ötödik helyre futotta. A tizenhárom futballista közül – aki ebben az idényben már legalább 1000 percet a pályán töltött az Eredivisie-ben – csupán kettő nem tartozott az Ajax kötelékébe egy éve ilyenkor – az a kettő (Davy Klaassen és Bertrand Traoré), aki a PSV elleni múlt vasárnapi rangadón a gólokat jegyezte.

Ha a fővárosi gárda a hátralévő hét fordulóban nem zuhan össze, akkor Farioli a legfiatalabb edzővé avanzsál, aki bajnoki címet nyer a holland ligában (a mostani rekordot Aad de Mos tartja az 1982–1983-as kiírásból), és karrierje során az Ajax lesz az első klubja (a Fatih Karagümrük, az Alanyaspor és a Nice után), melynek kispadján eljut legalább 50 meccsig. 

Törökország és Franciaország után Amszterdam lehet az a hely, ahol a tehetséges olasz tréner végre otthonra lel.

A nyitókép forrása: Michal Cizek / AFP